Fülesd község
Adatok
Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Fehérgyarmati kistérség
Lakosság: 492 fő
Terület: 15.05 km2
Népsűrűség: 32,69 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 44
Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti, Szatmármegyei részén, Kölcse mellett található település.
Fehérgyarmat 13,5 km, Tiszabecs, Túristvándi 12-12 km, Kölcse 4 km távolságra található.
Története
Fülesd nevét először 1181-ben említik , a czégényi monostor birtokösszeírásakor.
1343-ben a Kölcseyek pusztájaként tartják számon.
Nevét 1477-ben Fylesd, 1488-ban Phylesd néven említik, ebben az időben is a Kölcsey uradalomhoz tartozott.
1475-ben a Kemerey család-nak is van itt részbirtoka, melyet a Gacsályiak vettek zálogba.
1488-ban a Kökcseyek birtokuk egyrészét a Perényieknek eladták.
A XVI-XVII. század-ban a Kölcseyek mellett több család is birtokrészt szerez itt:
1496-ban Ujhelyi László és testvére Ágotha, Szepessy Lászlóné is birtokos Fülesden.
1507-ben Zoltán János, 1518 előtt Werbőczy István (aki ekkor cserélte el birtokait Perényi István-nal).
1520-ban a Báthoryak és a Guthti Országhok birtokosok itt.
1544-ben Muchey Pál, Nagyváthy János, Rácz Miklós a település birtokosa.
1561-ben Fekete Balogh János, 1577-ben Kubinyi László és Pongrácz Zsigmond.
1594-ben Wukityevich István is birtokosok.
1642-ben a Kölcsey család tagjai új adományt kaptak összes birtokaikra.
1664-ben Fülesden tartották a vármegyegyűlést is.
1696-ban a település az egész uradalommal együtt a szatmári várhoz tartozott, de később a Kölcseyek ismét visszakapták, és a későbbiekben is az övék maradt.
A Kölcsey család-beliek mellett azonban részbirtoka volt még itt a gróf Barkóczy, Gáspárek, a Czégényi Kende, Tarpay, és Barka családoknak is.
A XX. század elején Kölcsey Gábor, Ináncsy Károly, Tarpay Lajos, és Baka Béla a település nagyobb birtokosai.
Nevezetességei
- Református templom - 1829- és 1850 között épült késő-barokk stílusban. Tornya népies, romantikus stílus-jegyeket hordoz. Deszkamennyezete 1850-ben készült.
Az épületet többször is felújították: 1882-ben, 1937-38-ban, és 1957-ben is.
- Falumúzeum – Egy régi parasztházban található.
- Kályhamúzeum – Böszörményi Sándor öntöttvas-kályhagyüjteménye.
Következő községek
Fulókércs | Fülöp | Fülöpháza | Fülöpjakab | Fülöpszállás | Fülpösdaróc | Fürged | Furta | Füzér | Füzérkajata | Füzérkomlós | Füzérradvány | Füzesabony | Füzesgyarmat | Füzvölgy | Gáborján | Gáborjánháza | Gacsály | Gadács | Gadány | Gadna | Gádoros | Gagyapáti | Gagybátor | Galambok | Galgagyörk | Galgahévíz | Galgamácsa | Gálosfa | Gamás | Ganna | Gánt | Gara | Garáb | Garabonc | Garbolc | Gárdony | Garé | Gasztony
További községek
Kerkaszentkirály | Pátka | Olaszfalu | Bérbaltavár | Vatta | Balatonlelle | Háromfa | Tiszavid | Vaszar | Kapolcs | Hídvégardó | Nyírmártonfalva | Husztót | Vasboldogasszony | Csurgónagymarton | Eperjes | Balatonakali | Radostyán | Óhíd | Kercseliget | Vékény | Kisunyom | Kaposújlak | Orosháza | Komló | Hernádkércs | Gömörszőlős | Bódvalenke | Majosháza | Bakonyszücs | Túrricse | Sáska | Tiszasüly | Besenyszög | Szárazd | Kiskunfélegyháza | Zselickislak | Nagycserkesz | Somogyszentpál | Cece | Mátyásdomb | Borsodszirák | Pápasalamon | Liszó | Péterhida | Himod | Hajdúböszörmény | Rásonysápberencs | Rudabánya | Tiszabábolna
